Gerincsérültek
+ Betűméret növelés | + Betűméret csökkentés
FEJES András -
A BALESETI GERINCSÉRÜLTEK JELENTŐSEBB PSZICHOLÓGIAI
PROBLÉMÁI
 A
szerző tetraplég, 1963-ban bénult le, eztán
pszichológiai tanulmányokat folytatott.
A bevezetőben megtudhatjuk, hogy amíg az orvosok
magukon kipróbálhatnak egy-egy szérumot, a baleseti
kezelésben, csak beleképzelheti magukat a páciens
helyzetébe, nem így Fejes doktor, aki maga is átélte
mindazt, amiről a könyvében, mint orvos szól.
Hippokratész, az *orvosok atyja* azon a véleményen
volt, hogy a gerincsérülteket meg kell ölni.
A gerincsérültek eredményes gyógyítását a
II.világháborútól számíthatjuk.A gerincoszlop,
helyesebben gerinccső sérülése sokfajta lehet. A
gerinccsőben helyezkedik el a gerincvelő.
Ha
csak a gerinc kötőszövetes részei sérülnek, pl.
porckorong, csigolyaficamról beszélünk.
A gerincvelő teljes átszakadása, petyhüdt végtagokat
eredményez, zavar áll be a vegetatív idegrendszerben
is.
Ez a
vérnyomás esésével jár, nehézségek adódhatnak a
vizelet, széklet spontán ürítésénél. Ha egyetlen ép
reflex is kiváltható, valószínű, hogy a gerincvelő,
csak részlegesen szakadt át.
A
nyaki 1-3 csigolya vagyis szegmens sérülése a
légzőizmok bénulását okozza, általában halállal
végződik.
A nyaki 4-5 csigolyasérültek, a légzőizmok gyengesége
miatt, légzési nehézségekkel küzdenek.
Nyaki 6-7 csigolyasérültek, felső végtagja, minimális
mozgásra képes.
Tolószékben ülve, nem tudják magukat megemelni, vagy
kocsijukat megmozdítani.
Nyaki 8 csigolyától háti 2 csigolyáig terjedő
sérülésekkel, a karok használhatóak, biztosan tud
támaszkodni az átülésnél a beteg.
A spazmusok, az izmok rövid ideig tartó önkéntelen
összehúzódását jelentik, ez akarattól független
mozgás.
Ez,
akár akadályozhatja is a rehabilitációt, pl ha az
állás gyakorlása közben, hírtelen összerándul a
kézizom, vagy hasfal, a beteg elveszti az egyensúlyát,
mert előre hajol.
A kontraktúra, szintén az izom összehúzódása, de
hosszabb távon, ami maradandó deformációt idézhet elő.
Leggyakrabban könyök-zsugor fordul elő.
A vizelet inger érzékelése fokozatosan tér vissza a
sérültnél, de nem tökéletesen.
Ha a
hólyag igen kis mennyiségű folyadékot tartalmaz, már
akkor is jelentkezik az inger.
Felülés, köhögés, tüsszögés esetén, megindulhat az
akaratlan pisilés, állandó csepegés is előfordulhat.
A
megoldást általában a katéterezés jelenti. A hólyagban
állandóan visszamaradt vizelet, vesemedence gyulladást
idézhet elő.
Harántsérülést szenvedett nőbeteg, még képes gyermek
kihordására és megszülésére.
A dekubitusz, vagyis felfekvési seb, ott keletkezik,
ahol a bőr alatt közvetlenül kiálló csontok fekszenek,
ilyen a boka rész, könyök, kulcscsont (fenék felett)
ülőcsont ( a fenékben). A keletkezés oka a nyomás,
vérszegénység. A fekélyt, előfordul, hogy csak műtéti
beavatkozással lehet begyógyítani, torzító hegek
visszamaradásával.
A fekvőbeteg, felüléskor, felálláskor, számítson rá,
hogy az agyából kifut a vér, oxigénhiányos állapot áll
be, rosszul lesz, el is ájulhat. Az idegrendszer
helytelen működése miatt, megmagyarázhatatlan izzadás
is előfordulhat.
A sérültek széles rétege, nem dolgozik. Ha a lakást
önállóan nem képes elhagyni, növelheti a betegben, a
csökkent értékű érzést.
A
lakást rendszerint át kell alakítani, a sérült igényei
szerint, kiszélesíteni az ajtókat, hogy tolószékkel
lehessen közlekedni, rámpát készíteni a lépcsőkhöz,
villanykapcsolókat lejjebb helyezni stb. A
mozgássérült lakótelepen, mindezt készen kapják a
lakók, viszont az elszigetelődés a társadalomtól,
normál élettől, pszichológiai problémát jelenthet.
Néhány vélemény :
-Kibírhatatlan lenne egy ilyen telep, nem elég az én
bajom??
-Én a környezetemet és a barátaimat szeretem
megválogatni, nem pedig egy adott társaságba
cseppenni, ahol a hasonló testi problémákat kivéve,
semmi sem köt össze senkivel.?
-Kihez hasonlítsam magam, miért törekedjek többre,
kivel mérjem össze magam egy ilyen telepen??
A család, a rokkantnak fokozottabban fontos, nemcsak
mert segítségre szorul, hanem pozitív visszajelzést
vár.
Elengedhetetlen a szerető légkör, mivel a sérült,
szinte mindig otthon van.
Adler pszichológus 1907-ben, még úgy vélekedett, a
gerincsérülés, olyan mérvű disszharmóniát idéz elő a
személyiségben, hogy minden beteg, túlérzékennyé,
egocentrikussá, tudálékossá, szociopatává válik. Ez az
általánosítás, nyilván nem állja meg a helyét. A
környezet viselkedése miatt is kialakulhatnak a
betegnél karakterhibák. Az I.világháború idején,
Bielsalski használta a nyomorék szó helyett először a
mozgás-sérült, mozgás-korlátozott, rokkant kifejezést.
A rehabilitáció célja, a beteg megváltozott
életminőségéhez képest, amennyire lehet,
helyreállítani az egészségét, szociális helyzetét
(tanulás, munka). A rokkantnak nem az a legjobb, ha
minden gondját megszüntetjük, hanem ha a
kiteljesedéséhez, minden segítséget megadunk. Kell,
hogy a
betegnek életcélja legyen, pl nyelvtanulás, hogy
fordítással pénzt keressen stb. A rehab lehet
elektromos- fizikoterápia, hidroterápia, tornázás,
sport, épségben maradt izmok erősítése.
A mozgásszervi rehab a következőkből állhat -
Ágyban felülve, az egyensúly megtartásának tanulása,
felállás a tolókocsiból
a korláthoz, hogy járógépben lépegessen, álló helyzetű
egyensúly megtartása
hosszabb ideig, mankóval és járógéppel való járás.
Továbbá az önellátás, úgymint tisztálkodás, öltözés.
A sérült környezetét, megfelelő időpontban, pontosan
tájékoztatni kell a rokkant állapotáról,
lehetőségeiről.
Pszichológus alkalmazása az intézetekben,
bizalmatlanságot szülhet, ezért szerencsésebb, a
csoportterápia.
Furcsa módon, a veleszületett mozgáskorlátoltság, nem
okoz olyan mérvű pszichológiai problémát, mint a
baleset útján, hirtelen elveszített mozgásképesség. A
legsúlyosabb emberi büntetés, a börtönben is az, hogy
megakadályozzák az elítélt szabad mozgását.
A rokkantnál gyakran kisebbségi érzés alakul ki,
alulértékeli önmagát. Nem is keresi az új
érvényesülési lehetőségeket.
A tetra betegek, ujjuk mozgását, a fogást,
csuklómozdulattal oldják meg.
Az állandó fekvő és ülőéletmód, a belső szerveknél
zavart okozhat, ezért javasolt az állás,
segédeszközzel, minél hosszabb ideig.
A rokkant elhízása, testi és lelki veszélyekkel jár.
A túlzottan hosszú kórházi tartózkodás,
hospitalizációhoz vezethet, ez azt jelenti, hogy a
rokkant, az ingerszegény környezetben, teljesen
elveszíti érdeklődését az élet iránt.
Otthon, a gerincsérültek fele, nem végez semmilyen
tornát, fejlesztő gyakorlatot.
Az
első sikerélmény, az önállóság vagy mozgás terén,
hetek, hónapok, évek múlva is jelentkezhet, a baleset
után.
A rokkant, a mozgása korlátozottsága miatt, nem
veszíti el kulturális, társadalmi érdeklődését.
Mozgásszükség is jelentkezik.
Angliában, Guttmann alkalmazta először a sportot,
terápiás céllal.
A mozgáskorlátozottság, befolyásolja a
pszichés fejlődést. Mivel nem jut el iskolába,
munkahelyre, életszakaszához való élmények nem érik,
úgymint ismerkedés, szerelem, családalapítás.
A személyiségfejlődés megtorpanhat.
Rezignálttá, depresszióssá válhat a rokkant,
alkoholizmus is jelentkezhet, és izolációra való
törekvés.
Előfordulhat folytonos, nappali álmodozás is,
elérhetetlen célok iránt, vagy öngyilkossági gondolat,
vagy fanatikus vallásosság. Ilyen esetekben, nagy
szerepe van a külső kontrollnak.
Vissza a lap tetejére
|
